373 millióan szavazhatnak a májusi EP-választáson

Az Európai Unió 27 tagállamában május 23-26. között tartják az Európai Parlament (EP) tagjainak választását, összesen 373 millióan szavazhatnak. Áder János köztársasági elnök pénteken május 26-ára írta ki a magyar választás napját.

Az Európai Parlament a politikai viták és a döntéshozatal fontos uniós szintű fóruma, az EP az Európai Tanáccsal együtt jogosult jogalkotási javaslatok elfogadására és módosítására, továbbá az EP dönt az uniós költségvetésről és felügyeli az Európai Bizottság és más uniós szervek munkáját. Az EP képviselőit valamennyi tagállamban közvetlenül választják, hogy képviseljék az emberek érdekeit az uniós jogalkotás során, és biztosítsák a többi uniós intézmény demokratikus működését.

Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, az Európai Parlament által meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, 2019-ben május 23. és 26. között. Magyarországon a választási eljárásról szóló törvény szerint a köztársasági elnök ezen az időszakon belül csak vasárnapi napra, azaz május 26-ára tűzhette ki a választás napját.

A Brexit, a brit EU-tagság megszűnése miatt 751-ről 705-re csökken a parlament létszáma, emiatt pedig változik az egyes tagállamoknak jutó képviselői helyek száma is (zárójelben a 2014-es választáskori képviselőszám). E szerint Németországnak 96 (96), Franciaországnak 79 (74), Olaszországnak 76 (73), Spanyolországnak 59 (54), Lengyelországnak 52 (51), Romániának 33 (32), Hollandiának 29 (26), Belgiumnak 21 (21), Csehországnak 21 (21), Görögországnak 21 (21), Magyarországnak 21 (21), Portugáliának 21 (21), Svédországnak 21 (20), Ausztriának 19 (18), Bulgáriának 17 (17), Dániának 14 (13), Szlovákiának 14 (13), Finnországnak 14 (13), Írországnak 13 (11), Horvátországnak 12 (11), Litvániának 11 (11), Lettországnak 8 (8), Szlovéniának 8 (8), Észtországnak 7 (6), Ciprusnak 6 (6), Luxemburgnak 6 (6), Máltának 6 (6) képviselője lesz az új összetételű Európai Parlamentben. Nagy-Britanniának 73 képviselője volt.

Az Európai Parlament tagjait az Európai Unió polgárai közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon választják. Az uniós jog azonban előírja, hogy minden tagállamnak arányos képviseleten alapuló rendszert kell alkalmaznia, és vagy listás rendszer, vagy pedig az egyetlen átvihető szavazatos rendszer alapján kell működniük. Ez utóbbi lényege, hogy a választóknak a szavazáskor preferenciasorrendet kell felállítaniuk a jelöltek között, és ha az első helyen szereplő jelöltjük elérte a mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot, akkor – hogy szavazatuk ne vesszen el – a preferenciájuk szerinti második jelöltre “száll át a szavazatuk”, így tovább, amíg az összes mandátumot ki nem osztják. Ezt a rendszert Írországban és Máltán alkalmazzák.

Egyes országokban úgynevezett zárt listás rendszert alkalmaznak a szavazásnál, ahol a képviselői helyeket a listák között a leadott szavazatok arányában osztják el, a jelöltek pedig a pártok által megállapított sorrendben kapnak mandátumot. Máshol preferenciális listát alkalmaznak, ez utóbbi lehetővé teszi a polgároknak, hogy a pártlistákon belül megjelöljék, melyik jelöltet juttatnák mandátumhoz.

Egyes tagállamokban meghatároztak úgynevezett bejutási küszöböt is, ami az a minimális szavazatszázalék, amit meg kell szereznie a listának ahhoz, hogy mandátumhoz juthasson. A küszöb legfeljebb 5 százalék lehet.

A választáson az Európai Unió tagállamainak állampolgárai – amennyiben nem az állampolgárságuk szerinti tagállamban van a lakóhelyük – a tartózkodási helyük szerinti tagállamban is szavazhatnak. Magyarország biztosítja, hogy regisztráció után voksolhatnak az EP-választáson azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincs lakcímük. Ők levélben adhatják le voksukat.
A választási részvétel öt tagállamban kötelező: Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban.

Az európai parlamenti választáson a voksolás hivatalos eredménye csak akkor hozható nyilvánosságra, ha a 27 tagállam összes szavazókörében befejeződött a szavazás. Mivel Olaszországban csak vasárnap este 11 órakor zárnak a szavazókörök, az előzetes adatok csak este 11 óra után lesznek nyilvánosak. Az EP azonban vasárnap 18 órától közöl a választók megkérdezésén alapuló országonkénti előrejelzéseket, 20 órától pedig az EP teljes összetételére vonatkozó exit pollt is közli.

www.mti.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.