Médiaszabályozás – Szakmai vita a törvényi változásokról

Szükség volt 2010-ben a médiaszabályozás átalakítására értettek egyet az Akadémia jogtudományi intézete szakmai fórumának résztvevői, ám a megszületett törvények megítélésében már jelentősen eltérő véleményt fogalmazott meg a jelenlegi médiatanács-tag és a korábbi felügyelőtestület egykori elnöke csütörtökön, a médiajog átalakulásáról rendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen.

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense a médiahatóság tagjainak és a közmédia vezetőinek kiválasztásával kapcsolatban azt mondta: nem látja, hogyan lehetne a jelenleginél alkotmányosabb választási rendszert létrehozni. Emlékeztetett: a parlament választja meg a médiatanács tagjait, akik nem visszahívhatóak, nem utasíthatóak, döntéseik pedig bíróságon támadhatók meg.

Bírálta azt a véleményt, amely szerint a szakmai szervezeteknek vagy a civil szakértőknek nagyobb befolyás járna, szerinte ugyanis előbbiek elsősorban saját piaci lobbiérdekeiket, utóbbiak pedig politikai preferenciáikat tekintik elsődlegesnek és nem a független döntéshozatalt. Felidézte: míg korábban a politikai jobboldal hiányolta a médiaegyensúlyt, a baloldal válaszul a sajtószabadságra hivatkozott. De a korábbi, baloldalhoz köthető médiabirodalom 2002-től gazdasági és politikai folyamatok hatására bomlani kezdett, a kérdés pedig most megfordult, és ellentétes oldalról vetődött fel: van-e olyan jogi fogalom, hogy médiaegyensúly.

Gyökeresen eltérő álláspontot fogalmazott meg Majtényi László, a korábbi Országos Rádió és Televízió Testület egykori elnöke, a Miskolci Egyetem tanára. Számára a jelenlegi médiahatóság nem létező, mert egyáltalán nem hasonlít arra, amilyennek lennie kellene. Úgy vélte, a médiaszabályozás folyamata hanyatlásként jellemezhető a rendszerváltás óta, és a hatalom célja mindig is az volt, hogy befolyást szerezzen a köz- és kereskedelmi média felett. A mostani törvény célja szerinte az, hogy „gettóba szorítsa” a sajtószabadságot.

Az Alkotmánybíróság is megéri a pénzét, hiszen alkotmányellenesnek minősítette a törvény egyes passzusait, a „legrettenetesebb részeit” viszont szó nélkül hagyta – fogalmazott.

Polyák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem docense a Majtényi László által elmondottakat azzal egészítette ki, hogy a médiatörvényt nem lehet módosítani, helyette egy európai szabályozásra van szükség, amely a sajtószabadság mezsgyéjén halad. Bírálta, hogy bár a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az ügyek valódi ura, felette azonban senki nem gyakorol felügyeletet. Kifogásolta azt is, hogy a médiakoncentráció felügyelete az NMHH-hoz került, mert szerinte ezt a feladatot a Gazdasági Versenyhivatal is elláthatná.

Török Bernát, az Alkotmánybíróság főtanácsadója, médiakutató szerint a médiatörvény tartalmi szabályozása kevés okot ad a vitára, a kritikák inkább az intézményrendszer átalakításához kötődnek.

A kerekasztal-beszélgetés egy mintegy féléves programsorozat része, amely a sarkalatos törvények átalakításáról szól.

Forrás: mti

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.