Várhatóan megszűnnek a kötelezően fenntartott kisebbségi mandátumok Koszovóban

Koszovóban az úgynevezett fenntartott parlamenti helyek pozitív diszkriminációnak számítottak a kisebbségeknek, a júniusi parlamenti választást követően azonban várhatóan eltűnik ez a gyakorlat – közölte a Danas című szerb napilap pénteki számának nyilatkozva Petrit Selimi koszovói külügyminiszter-helyettes.

Mint magyarázta, az Ahtisaari-terv – amely a túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó nemzetközi felügyelet alatti függetlenségét irányozta elő – csupán két mandátumot biztosított a kisebbségeknek. A nemzeti kisebbségek ugyanakkor együttesen a parlamenti helyek negyedét foglalták el, annak ellenére, hogy mindössze a lakosság 5 százalékát teszik ki – fogalmazott Selimi. Hozzátette: jelenleg nincs meg az ennek a gyakorlatnak a meghosszabbításához szükséges kétharmados támogatás.

A koszovói szerb képviselők a választási törvény megváltoztatásának terve miatt már kétszer bojkottálták a parlament ülését. Egyebek mellett azt kifogásolták, hogy az új törvénytervezet szerint a Koszovóban élő szerbek, illetve más kisebbségi csoportok csak a voksok egy bizonyos minimális hányadának megszerzése fejében juthatnának be ezentúl a törvényhozásba.

A módosításokat várhatóan még a júniusra tervezett parlamenti választások előtt elfogadhatják a koszovói törvényhozók.

A koszovói külügyminiszter-helyettes arról is beszélt a szerb lapnak, hogy a helyi haderő felállítása már nem kérdés, hanem eldöntött tény, vagyis már megalakult a koszovói hadsereg. Kiemelte, hogy az erről szóló nemzetbiztonsági stratégiát az Egyesült Államok és más NATO-szövetségesek támogatásával fogalmazták meg, és a parlament is hamarosan elfogadja. “Jövőre egy dinamikus védelmi erő megteremtésének lehetünk majd a tanúi, amely Koszovót fontos védelmi tényezővé teszi a Balkán biztonsági felépítésében” – fogalmazott a politikus. Kifejtette azt is, hogy Pristina megfigyelői helyet kapott a NATO Parlamenti Közgyűlésében, ami egyben azt is jelenti, hogy gyorsabban tud majd haladni az ország NATO-integrációja.

Tomislav Nikolic szerb elnök azon kijelentésére, miszerint hamarosan új, Koszovóról szóló határozatot kell elfogadnia a szerb parlamentnek, Selimi úgy reagált, hogy 1999 óta egyetlen Szerbia által meghozott határozatnak, alkotmánynak vagy dokumentumnak sincs jelentősége Koszovóra nézve. “A szerb parlament arról is dönthet, hogy a Mars Szerbia része, de a realitás, illetve a történelminek számító, Szerbia és Koszovó által aláírt brüsszeli megállapodás azt bizonyítja, hogy létezik egy Koszovó nevű állam, amely Szerbia szomszédja, és normalizálni kell a kapcsolatunkat, ha az Európai Unió tagjaivá szeretnénk válni” – szögezte le.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. Ez a nemzetközi színtéren tapasztalható problémák mellett egyebek mellett gondot okozhat a júniusi koszovói választáson is, mert az új törvénytervezet értelmében csak a koszovói dokumentumokkal rendelkezők szavazhatnak majd, az ott élő szerbek azonban továbbra is a Belgrád által kibocsátott okmányokat használják.

Forrás: mti

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.