A buszos szállításról és a névváltozásról tett közzé iránymutatást az NVB

Az autóbuszos szállításról és a már nyilvántartásba vett jelölő szervezetek névváltozását érintő kérdésekről tett közzé iránymutatást hétfői ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Az iránymutatások a választási szervek jogalkalmazását segítik elő, de nem kötelező érvényűek.

A testület szerint az új választási eljárási törvénnyel ellentétes, ha a választási irodák a szavazás napján autóbuszos szállítással könnyítik meg a szavazókörbe jutást, mert a jogszabály “általános tilalmat tartalmaz”, ami vonatkozik a választási szervekre is.

Az NVB-t korábban a Tolna megyei területi választási iroda vezetője kereste meg. Az iroda azt jelezte, korábban gyakorlat volt náluk, hogy a kiterjedt települések távolabbi pontjaira autóbuszokat küldtek, hogy megkönnyítsék az eljutást a szavazóhelyiségekhez. Megkeresésükben utaltak arra is, hogy a törvény szerint a választási szervek tevékenysége nem minősül kampánynak.

Az NVB az – egyhangúlag elfogadott – iránymutatásában ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályi tilalom a választási irodákra is vonatkozik, és az irodáknak nem feladatuk a választók szállításának szervezése.

Az autóbuszos szállítás egyes kérdései a választás napján című dokumentumban egyebek mellett az áll, hogy a választási irodáknak sem feladat-, sem hatáskörük nincs autóbuszos szállítás szervezésére.

Az NVB az iránymutatásban – utalva arra, hogy mozgóurnát csak mozgásukban korlátozott emberek kérhetnek – arra is felhívja a figyelmet: a külterületen élők (ha nem áll rendelkezésükre “személyszállítási szolgáltatás”) a jogszabály szerint igénybe vehetik másnak a segítségét.

A másik hétfői iránymutatás arról szól, mi történik, ha egy már az NVB által nyilvántartásba vett jelölő szervezet megváltoztatja a nevét, ilyenkor mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek: a korábbi vagy a későbbi névre leadottak. Az ülésen nem került szóba, hogy konkrétan mely pártokat érint a kérdés, de az MTI úgy tudja, nem jelenlegi parlamenti pártokról van szó, és az egyik érintett a Nemzeti Forradalmi Párt.

A jelölő szervezetek névváltozásáról című, ugyancsak egyhangúlag elfogadott iránymutatás szerint ha egy párt nevet változtat, akkor annak érdekében, hogy azt a választási eljárásban is használhassa, be kell jelentenie az NVB-nél.

Az NVB szerint ha a szervezet már az ajánlásgyűjtés közben változtatta meg a nevét (és a módosítást bejelentette az NVB-nél, valamint új ajánlóíveket is kért), akkor az új névvel gyűjtött aláírások érvényesek, a korábbiak pedig nem.

A testület nem foglalkozott Szigetvári Viktornak, az Együtt – a Korszakváltók Pártja társelnökének iránymutatási kezdeményezésével, arra hivatkozva, hogy a jelölő szervezetek nem választási szervek, az iránymutatások pedig utóbbiaknak szólnak. Az NVB ugyanakkor jegyzőkönyvi döntést hozott:t a Nemzeti Választási Iroda értékelje a beadványt, hogy szükségesnek tartja-e a felvetett témákban iránymutatás kiadását.

Szigetvári Viktor a párttámogatásokkal, a szavazólapokon szereplő logókkal, valamint az ajánlások érvényességével kapcsolatban kezdeményezett iránymutatást.

Iránymutatások kiadására azért van szükség, mert megváltoztak a választási jogszabályok, továbbá az új törvényben megszűnt az állásfoglalás intézménye, és helyét az iránymutatás váltotta fel. Sem a korábbi, sem pedig az új intézmény nem kötelező érvényű, de elősegíti a választási szervek jogalkalmazását. A kettő közötti különbség abban áll, hogy utóbbit már nem kell megjelentetni a Magyar Közlönyben, csak az NVB honlapján. Az NVB az előző hetekben tekintette át a korábbi állásfoglalások átdolgozásának, valamint újak kiadásának szükségességét.

Korábban már két másik iránymutatást is közzétett az NVB: az egyik az ajánlóívekről és az ajánlás folyamatáról, a másik a politikai hirdetések és reklámok közzétételéről szól.

Forrás: mti

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.