Nemcsak magyarul, hanem az adott kisebbség nyelvén is olvasható lesz 11 nemzetiség szavazólapja az októberi nemzetiségi választáson, a roma és örmény szavazólap azonban csak magyar nyelven készül el, mivel a két nemzetiség esetében a magyar is hivatalos nyelvnek számít.

A települési nemzetiségi választáson több olyan szabály is van, amely jelentősen eltér az önkormányzati választás előírásaitól, ezek között szerepel, hogy a szavazólapot két nyelven kell elkészíteni.

Október 12-én a korábbiaktól eltérően a nemzetiségi választópolgárok egyszerre választják meg a települési, területi (megyei és fővárosi), valamint országos önkormányzataikat.

A nemzetiségi választáson csak azok szavazhatnak, akik szeptember 26-áig felvetették magukat a nemzetiségi névjegyzékbe.

A törvény szerint csak azokon a településeken lehetett nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai szerint legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. A Nemzeti Választási Bizottság ez alapján 1745 településen tűzte ki az összesen 2715 választást.

A választás megtartásának azonban feltétele, hogy legalább annyi – három vagy négy – jelölt induljon a települési nemzetiségi választáson, ahány főből állna a települési nemzetiségi önkormányzat. A választást nem tartják meg akkor sem, ha senki nem jelentkezett a településen a nemzetiség névjegyzékébe.

A szombati adatok szerint 552 települési nemzetiségi választás marad el. Ha a választás elmarad, már csak a következő általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására.

Amennyiben a választás megtartható, akkor a nemzetiségi névjegyzéken szereplő választópolgárok a nemzetiségek számára a településen kialakított külön szavazókörben adhatják le szavazatukat, és valamennyi nemzetiségi választó ugyanabban a szavazókörben voksolhat, külön-külön választói jegyzék alapján.

A voksoláshoz nemzetiségenként külön szavazólapot kell készíteni, amelyen a jelöltek a helyi választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek.

A szavazólapot két nyelven (magyarul és a nemzetiség nyelvén) kell elkészíteni, de a jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölőszervezet nevét pedig kizárólag a jelölőszervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség nyelvén is. A kétnyelvűséget olyannyira komolyan veszik, hogy nemcsak a “szavazólap” megnevezést, de a dátumot és a szavazás helyes módjára történő felhívást (azt, hogy szavazni érvényesen csak a jelölt neve melletti karikába tett két, egymást metsző vonallal lehet) is fel kell tüntetni a nemzetiség nyelvén.

A roma és az örmény nemzetiség esetében a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint a nemzetiség által használt nyelvnek számít a magyar nyelv is, így a két nemzetiség esetében a szavazólap csak magyar nyelvű lesz.

A szavazólapokat nemcsak a települési, de a területi (megyei és fővárosi), valamint az országos választásra is két nyelven kell elkészíteni.

A Magyarországon elismert 13 nemzetiség a következő: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.

Forrás: MTI