Alapjogokért Központ: jelentős különbség van a politikai reklámok és a politikai hirdetések között

Jelentős különbség van a politikai reklámok és politikai hirdetések között, és a választási eljárásról szóló törvény élesen elválasztja egymástól e két fogalmat – hívta fel elemzésében a figyelmet az Alapjogokért Központ.

Az MTI-hez pénteken eljuttatott összegzés szerint míg a politikai reklám a televízióban vagy rádióban ingyenesen közzétett műsorszám, addig a politikai hirdetés a nyomtatott vagy online sajtóban és a mozikban ellenérték fejében közölt tartalom. Politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltatók a kampányidőszakban kötelesek közzétenni, míg ez például a kereskedelmi tévék, rádiók számára csak egy lehetőség, a szabályozás alapján úgy is dönthetnek, hogy egyáltalán nem tesznek közzé politikai reklámot. Ezzel szemben a politikai hirdetésekre ilyen jellegű szabályozás nem vonatkozik, annak ellenérték fejében történő közzétételéről minden esetben a sajtótermék dönt. A vonatkozó hirdetési árjegyzék azonban ilyen esetben nyilvános, ami segítheti a kampányköltségek elköltésének átláthatóságát – fejtették ki.

Kitértek arra is: a politikai reklám a jelölő szervezetet vagy a független jeltöltet népszerűsítő vagy annak támogatására ösztönző televíziós vagy rádiós műsorszám. Ennélfogva politikai reklám nyomtatott vagy internetes sajtótermékben fogalmilag nem tehető közzé: az itt megjelentett médiatartalmat az új jogszabály politikai hirdetésként definiálja, és arra a politikai reklámoktól alapvetően eltérő szabályokat fogalmaz meg.

Televízióban, rádióban – vagy az e kettőhöz formájában hasonló lekérhető (letölthető) médiaszolgáltatásokban – kampányidőszakban politikai reklám csak ingyenesen tehető közzé.

A közzététel ilyen esetben a közszolgálati médiaszolgáltatók esetében kötelezettség, betartva az esélyegyenlőségre és az egyenlő feltételek biztosítására vonatkozó szabályokat.

Az országosan elérhető, nem közszolgálati médiaszolgáltatók (vagyis a kereskedelmi tévék, rádiók) számára ilyen kötelezettség nincs előírva, azonban ha saját döntésük alapján úgy határoznak, közölnek politikai reklámot, és ezt az Nemzeti Választási Bizottságnak bejelentik, akkor azt szintén csak ingyenesen – és szintén betartva az esélyegyenlőség szabályait – tehetik meg – jegyezték meg.

A közszolgálati médiaszolgáltatók esetében a szabályozás garanciális jelleggel biztosítja, hogy minden országos listát állító párt kellő időtartamban sugározhassa a reklámjait. E célra összesen 600 perc reklámidőt garantálnak. Szintén garanciális elem, hogy minden országos listát állító párt egyenlő időtartamban jelenhet meg reklámjaival a közmédiában, valamint hogy a naponta megjelenő reklámok sorrendjét változtatni szükséges.

Mindez a pártok esélyeit nagymértékben kiegyenlíti, így már nem kizárólag egy-egy párt anyagi lehetőségétől függ az, hogy a költséges műfajba sorolt televíziós reklámból mennyit tud közzétenni.

A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.

Forrás: mti

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.