Az új házszabály alapján könnyebb lesz országgyűlési frakciót alakítani, azonban erre továbbra is csak a választásokon induló pártoknak lesz lehetősége, így például a ciklus közben alakultaknak nem – rögzítette az Alapjogokért Központ pénteken az MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Mint írták: a hatályos és a most elfogadott új házszabály összevetése során arra a megállapításra jutottak, hogy míg az Országgyűlés létszáma majdnem megfeleződik, addig ennél nagyobb mértékben csökken a frakcióalakításhoz szükséges minimumlétszám.

Az eddigi 386 képviselőhöz képest 199 fog helyet kapni az új Országgyűlésben, azonban képviselőcsoportot a korábbi legalább 12 helyett már 5 képviselő is létrehozhat. Az új szabályozás ezen változtatás mellett azonban a választásokon önállóan induló pártok esetében megtartotta a 3 fős frakciókra vonatkozó kisegítőszabályt. Szintén megmaradt az a legitimációs célokat szolgáló, 2012-től már hatályos előírás is, mely alapján csak a választásokon magát megmérettető párt alakíthat képviselőcsoportot.

A közös listán induló pártok alakíthatnak közös frakciót, és legalább 5 fős önálló képviselőcsoportokat is. Az Országgyűlés megalakulásakor ezen 5 főbe nemcsak a szigorúan az adott párt színeiben induló jelölt, hanem bármely közös jelölt tartozhat, amennyiben csatlakozik az adott frakcióhoz – fejtették ki, hozzátéve: a közös listán induló, azonban önálló frakcióalakításhoz az Országgyűlés megalakulásakor még nem elég képviselővel rendelkező párt a továbbiakban is megkísérelhet képviselőcsoportot alakítani. A szükséges létszám ilyen esetben bármikor elérhető a korábban más frakcióhoz nem csatlakozó, de közös jelöltként bejutott képviselőkkel.

A központ szerint a joggyakorlatnak kell választ adnia arra a kérdésre, hogy ha az ilyen képviselő kilép a közös lista egyik pártja által alakított frakcióból, akkor részt vehet-e a lista egy másik pártjának frakcióalakításában, vagy függetlenné vált képviselőként egy, csak már létező képviselőcsoporthoz csatlakozhat.

Emellett adott esetben az is elképzelhető, hogy a közös listán induló és mandátumokhoz jutó két (vagy több) párt az alakuló ülésen még nem tud vagy akar közös frakciót alakítani, azonban önálló frakció alakításához sincs meg a szükséges létszám. Így az alakuló ülést követően – ha semelyik más frakcióba sem léptek be képviselőik – fuzionálhatnak és új, közös frakciót hozhatnak létre, hiszen azonos közös listáról jutottak be. Az viszont ilyen esetben az új szabályzás alapján nem egyértelmű, hogy egy, adott esetben “4 képviselős pártot” kisegíthetnek-e úgy a közös listán szereplő, de egyéb képviselőcsoporthoz már csatlakozott “másik párt” képviselői, hogy eredeti frakciójukból kilépnek, és ezek után vesznek részt új frakció megalakításában.

Kitértek arra az esetre is, ha egy frakció létszáma ideiglenesen 5 (vagy adott esetben 3) fő alá esik. Ekkor egy független vagy függetlenné vált képviselő 3 napon belüli csatlakozásával a frakció nem szűnik meg, az említett képviselő nem új frakció létrehozásához, hanem egy már létező frakció “életben tartásához” járul hozzá – magyarázták. A rendelkezés kapcsán fontos kiemelni, hogy az új házszabály egyértelművé teszi: ha már megtörtént frakció megszűnésére vonatkozó hivatalos bejelentés, akkor azt követően nincs lehetőség új képviselő csatlakozására, akkor sem, ha arra amúgy a vonatkozó 3 nap alatt kerülne sor – olvasható az elemzésben.

Kormánypárti szavazatokkal a parlament működési rendjét és a képviselői jogokat is meghatározó új házszabályt az Országgyűlés e ciklusbeli utolsó ülésén csütörtökön fogadta el. Ez és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítás az új parlament megalakulásával lép hatályba.

A frakcióalapításról is rendelkező házszabály a mindenkori többségre bízza, hogy milyen gyakorisággal ülésezzen az Országgyűlés. Az előterjesztő kormánypárti képviselők szerint az új eljárásrend egy-, két- vagy háromhetes ülésezéssel is alkalmazható. Ugyanakkor előírás, hogy interpellációk és kérdések feltevésére minden olyan héten időt kell biztosítani, amikor a parlament ülésezik.

A legfontosabb változások egyike a módosító javaslatokról a plenáris ülésen folyó részletes vita megszüntetése. Ehelyett a jövőben a módosító indítványokat előbb a szakbizottság tárgyalja – mint most -, majd az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnek. Az új testület, amelynek elnöke a Ház törvényalkotási alelnöke lesz, egy javaslatba foglalja az általa támogatott módosításokat. Az összegző módosító javaslatról a Ház vitát folytat, majd egy szavazással dönt.

Forrás: mti