Civil jogvédők szerint a pártok sikerrel támadhatják nemzetközi bíróságon a kampányszabályt

Civil jogvédők szerint a pártok sikerrel támadhatják meg a nemzetközi bíróság előtt a demokratikus nyilvánosságot korlátozó, alaptörvénybe is foglalt kampányszabályt.

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szervezet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közös közleményben azt írta, strasbourgi mintakérelmet készítettek “a kampányszabályozás által sújtott pártoknak”, hogy azok “a politikai hirdetések elfogadhatatlan korlátozása miatt” a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhassanak.

Az indítvány szerint a mostani szabályozás és gyakorlat sérti a pártoknak az Emberi Jogok Európai Egyezményben garantált véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát, és mivel Magyarországon nem lehet vele szemben fellépni, sérül a hatékony jogorvoslathoz fűződő jog, valamint az előállt helyzet ellentétes a hátrányos megkülönböztetés tilalmával is – olvasható a közleményben.

A civil szervezetek szerint a kormánypártok szándéka egyértelmű: “a politikai verseny és politikai szólás korlátozása, vagyis a rivális pártok kiszorítása a nyilvánosságból”.

Mint írták, a kereskedelmi tévék és rádiók az alaptörvény ötödik módosítása miatt nem kérhetnek és fogadhatnak el pénzt a reklámidejükben közzétett párthirdetésekért. A reklámokból élő csatornák úgy is határozhattak, hogy egyáltalán nem kívánnak kampányreklámokat közölni. Miként az várható volt, így is történt: az erre nyitva álló határidő lejártáig, február 15-ig egyik országos médium sem jelezte, hogy ingyenesen hajlandók hirdetéseket közzétenni.

A civil szervezetek szerint az előállt helyzet tehát megfelel annak, amelyet a korábbi törvényi szabályozás értékelésekor az Alkotmánybíróság és a Velencei Bizottság is visszásnak talált: egyedül a kis nézettségű és hallgatottságú közszolgálati tévékben és rádiókban lesznek majd kampányhirdetések.

Jogilag a pártoknak ugyan lenne lehetőségük a közszolgálati médián kívül is megjelenni, ám ténylegesen nincsen. Márpedig – mint ahogy azt az Alkotmánybíróság 2008-ban kimondta – a pártoknak a népakarat kialakításában betöltött szerepéhez hozzátartozik az, hogy tevékenységüket nyilvános hirdetés útján ismertessék és népszerűsítsék – olvasható a közleményben.

Emellett a szabad politikai vita elemi feltétele a szabad választásoknak, hiszen a polgárok is ennek alapján tájékozódnak és hozzák meg a szavazatukra vonatkozó döntéseiket. A Velencei Bizottság is arra figyelmeztetett, hogy a politikai hirdetések korlátozására az európai demokráciákban csak igen erős indokok mellett van lehetőség – írták.

“Ilyenek viszont nincsenek, mert a kormánynak az a magyarázata, hogy mindez a pártok esélyegyenlőséget biztosítaná és a választók döntését szolgálná, egyszerű blöff csupán” – áll a civil jogvédők közleményében.

Forrás: mti

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.