Jönnek a megfigyelők a magyar választásokra

A kormány írásos meghívást intéz majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ), tehát tudomásul veszi, hogy a 2014-es parlamenti választás lebonyolítását nemzetközi megfigyelők ellenőrizzék – derül ki a Népszabadság által megismert kormányzati dokumentumból.

Az ellenzék korábban többször kezdeményezte ezt, s legutóbb tavaly novemberben szólította fel a kabinetet arra, hogy intézkedjék, az MSZP szerint ugyanis csak külső kontroll mellett biztosítható a választások tisztasága Magyarországon. A szocialisták úgy gondolják, hogy legalább ezer megfigyelőre lenne szükség, a létszámról azonban az EBESZ dönt. A szervezet a választás előtt először mindenütt felméri, hogy milyen típusú megfigyelésre van szükség. Ha egy országban a szavazás tisztasága kapcsán kételyek merülhetnek fel, ott szakértők sora akár heteket is eltölt, de lehetséges, hogy csak néhány napra, illetve kizárólag a szavazás napjára küldenek megfigyelőket. Ez utóbbi körbe jellemzően a nyugat-európai államok tartoznak.

 

Az Európai Parlamentben tavaly nyáron elfogadott Tavares-jelentésben nyomatékosan felszólították a magyar kormányt: kezdeményezze a Velencei Bizottságnál és az EBESZ-nél, hogy értékeljék az új választási rendszer jogi és intézményi kereteit. Felvetődött emellett, hogy kérjék fel az ODIHR-t (az EBESZ Emberi Jogok és Demokratikus Szervezetek Intézménye) egy igényfelmérő küldöttség létrehozására, valamint a választások rövid és hosszú távú megfigyelésére. Ilyen szoros felügyeletre az uniós tagállamok közül eddig csak Bulgáriában volt példa. Amennyiben Magyarországon is indokoltnak tartanák a hosszú távú megfigyelést, többek között Albániával, Grúziával vagy Ukrajnával kerülnénk egy sorba.

A külügyminiszter Lamperth Mónika szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában már tavaly augusztusban egyértelművé tette, hogy a kormány kész fogadni a nemzetközi megfigyelőket. Nincs is azonban más lehetőség, mert a szervezet tagállamai az 1990-es koppenhágai dokumentum aláírásával vállalták, hogy az országos szavazások időpontjáról az EBESZ-t értesítik, s készek megfigyelők fogadására is. Martonyi János jelezte ugyanakkor azt is, hogy – a Tavares-jelentésben foglaltakkal szemben – senki nem kérte a választási szabályok nemzetközi szervezetek által történő értékelését. Az EBESZ igényfelmérő küldöttsége – amely a megfigyelés típusáról határoz majd – azonban valószínűleg figyelemmel lesz arra, hogy a magyar választási rendszert a kormányoldal egyoldalúan átalakította, és most első alkalommal voksolhatunk a jelenlegi hatalom számára egyértelműen kedvezőbb feltételek mellett.

Különben a kabinet is tisztában van vele, hogy nemzetközi fórumokon kételyek sora fogalmazódott meg a választási szabályokkal kapcsolatban is, ezért felvetődött: szerencsés mielőbb elfogadni azt a kormányhatározatot, amely felhatalmazást ad az EBESZ-megfigyelők meghívására. Az eredeti elképzelések szerint ennek már tavaly meg kellett volna születnie, ám ilyen dokumentumnak egyelőre nincs nyoma.

A szavazás időpontját egyébként a köztársasági elnök a hatályos szabályok szerint úgy határozza meg, hogy az „a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen”. Az államfő erről még nem döntött, de egyes kormánypárti politikusok nyilatkozatai és Áder János korábbi szavai is arra utalnak, hogy várhatóan április 6-án, tehát az alaptörvény szerinti első lehetséges napon voksolhatunk. Áder szerint nincs szükség hosszú kampányra, s minél hamarabb tiszta vizet kell önteni a pohárba. Ha ez a forgatókönyv válik valóra, az elnöknek legkésőbb január utolsó hetében be kell jelentenie a választás napját. Ez azt is jelenti, hogy két országos szavazás lesz idén tavasszal, mert az EP-képviselőkről május 25-én dönthetünk.

Forrás: nol.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.