Kövér: Nemzetpolitikai szempontból történelmi választás előtt állunk

A Országgyűlés elnöke szerint a jövő évi magyarországi parlamenti választás megerősíti a nemzet közjogi egyesítését. Erről Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma pénteki ülésén beszélt a Parlamentben. A jövő évi választás sikeres lebonyolítása a nemzetegyesítés és a honosítás visszaigazolása lehet a külhoni magyarok részéről – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A Jobbik nem írta alá a KMKF állásfoglalását.

Nemzetpolitikai szempontból történelmi választás előtt állunk – emelte ki a házelnök a KMKF plenáris ülésének résztvevőit üdvözlő beszédében. Kifejtette: a magyar állam fennállása során még soha nem nyílt lehetőség arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok általános, egyenlő, közvetlen, titkos és demokratikus szavazati joggal egyidejűleg részt vehettek volna a magyar Országgyűlés megválasztásában. Hozzátette: a külhoni magyarok által leadott szavazatok nem a mennyiségük, hanem a minőségük okán nyithatnak két vonatkozásban is új fejezetet a magyar politikában.

Az egyik új lehetőség, hogy a külhoni magyar szavazatok révén a magyar államnak nem pusztán erkölcsi felhatalmazása, hanem választási legitimációja lesz arra, hogy képviseljen minden magyart, éljen bárhol a világon.

“Ez azt jelenti, hogy nemzetközi jogi értelemben is megteremtődnek a feltételei annak, hogy a magyar közösségek részügyei egyetlen magyar ügyként legyenek megjeleníthetőek a nemzetközi kapcsolatokban” – tette egyértelművé a házelnök.

Kövér László szerint a másik új lehetőség, hogy a külhoni magyarok bevonása a “magyarországi politikai akaratképzésbe” segítheti az itthoni pártpolitikát abban, hogy felszámolja önmagán belül azt a nemzeti tudathasadást, ami 1919 óta jelen van a magyarországi politikai osztály nemzethez való viszonyában.

A magyarországi baloldalt segítheti abban, hogy visszaforduljon nemzetéhez, a liberálisokat segítheti, hogy felélesszék a magyarok nemzeti szabadelvűségét és a jobboldalnak lehetőséget ad, hogy kiteljesítse politikai hitvallását – fejtette ki.

A házelnök idézte a kormányzati ciklus fontosabb nemzetpolitikai intézkedéseit és eredményeit, s elmondta: a múlt tükrében mindez nem kevés, de nem is elég. Mindez “részben szimbolikus, részben közjogi relevanciával bíró előfeltételei, keretrendszere annak a sziszifuszi munkának, amely a mindennapi valóságban is érzékelhető módon kell, hogy összekösse a nemzetet egyben tartó szálakat” és amely munka még előttük áll. Ennek a munkának a sikeres elvégzéséhez pedig még egy sikeres előfeltételt teljesíteni kell, a bizalom helyre állítását – mutatott rá.

A jövő évi európai parlamenti választásra utalva azt mondta: nemzetpolitikai szempontból 2014-ben a legfontosabb feladat, hogy a magyar választópolgárok segítségével a Kárpát-medencei magyar képviselet erejét növeljék Brüsszelben.

A Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ által egyeztetett módon, változó tartalommal és külön kezdeményezett európai polgári kezdeményezések közös sorsa a brüsszeli elutasítás lett – idézte fel, és megállapította: ezzel az unió tulajdonképpen azt üzeni, hogy a nemzeti közösségek jogvédelmi küzdelmében nem érdemes jogkövető, békés, tárgyalásos magatartást tanúsítani, mert az nem talál meghallgatásra. Azonban mivel Magyarország rendületlenül hisz a békés jogkeresés és jogteremtés esélyében,a brüsszeli elutasítás nem azt kell, hogy eredményezze, hogy elfordulunk Brüsszeltől, az Európai Parlamenttől (EP), hanem ellenkezőleg: a Kárpát-medencei magyarságnak a korábbiakhoz képest nagyobb létszámmal kell képviseltetnie magát az EP-ben és még több európai szövetségest kell megnyerni az ügynek.

Böjte Csaba, aki ötszázezredik külhoni magyar kérelmezőként előző nap a Parlamentben tette le az állampolgársági esküt, az összefogás fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: a jobb, közös jövőbe vetett hitet soha nem szabad elveszíteni.

 

Németh Zsolt: Erős ország, erős érdekérvényesítés

 

A jövő évi választás sikeres lebonyolítása a nemzetegyesítés és a honosítás visszaigazolása lehet a külhoni magyarok részéről – mondta Németh Zsolt.

A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: az ülésen áttekintették a nemzetpolitika aktuális helyzetét, a honosítás folyamatát és a 2014-es magyarországi parlamenti választás előkészületeit, valamint a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatokat.

A jövő évi választással kapcsolatban kijelentette: alapvető nemzetpolitikai érdek, hogy minél nagyobb legyen a részvétel a voksoláson. Ennek pedig nagyon fontos feltétele, hogy világossá tegyék, a regisztrációban minden politikai és nem politikai szervezetnek joga és lehetősége van részt venni – közölte.

Németh Zsolt a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatokról azt mondta, hogy akkor lehet sikeres a magyar nemzeti érdekérvényesítés, ha minél erősebb képviseletet sikerül szerezniük a szomszédos országokban és az Európai Parlamentben a legitim politikai szervezeteknek. A határon túli magyarok szempontjából döntő, hogy erős Magyarország álljon mögöttük, hiszen egy erős Magyarországnak megnövekszik az érdekérvényesítő képessége a határon túli magyarok tekintetében is – fogalmazott.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a külhoni magyar közösségeknek a jövőre nézve világos elképzeléseket kell megfogalmazniuk a nemzetpolitikai legfontosabb kérdéseit illetően, így egyebek mellett az autonómia, az oktatás és a nyelvhasználat kérdésében.

A magyarság eredményes politizálásának fontos eleme a minél szélesebb nemzeti konszenzus kialakítása, és ebbe beletartozik az egyes határon túli területeken belüli konszenzus megteremtése is – vélekedett Németh Zsolt.

A Jobbik nem írta alá a KMKF állásfoglalását

A KMKF plenáris ülése délelőtt kezdődött és délután egy közös állásfoglalás elfogadásával ért véget, amelyet azonban a Jobbik nem írt alá, mondván: a Fidesz saját politikájának kiszolgálására és legitimálására használó “gittegyletté” silányította a KMKF-et.

Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke közleményében kifogásolta, hogy az ülésen Németh Zsolt külügyi államtitkártól “a szokványos kormánypropagandát, a folyamatosan hátráló és megalkuvó magyar diplomácia bizonyítványának magyarázását” hallhatta. Hasonlóan egyoldalúnak ítélte az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága elnökének, Potápi Árpádnak a beszámolóját, valamint Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárét is.

Szávay István emellett nehezményezte, hogy az ülésen nem nyílt alkalom viták lefolytatására, amit azzal magyarázott, hogy a kormánynak “a nemzetpolitikai eredményeit tekintve nem volt érdemi mondanivalója”. A Jobbik szerint nem esett szó a felvidéki magyar kisiskolák bezárásáról, az ukrán nyelvtörvény elszabotálásáról, a székely zászló használatának tilalmáról, a vajdasági magyar kulturális autonómia veszélyeztetéséről. Szávay szerint az állásfoglalás csak az elszakított magyar közösségek problémáit sorolja, az egyes sérelmek megoldásáról azonban nem tud számot adni, ezért a párt “a kormányzat semmittevő, külhoni nemzettestvéreinket számos esetben magára hagyó és eláruló kül- és nemzetpolitikájához a dokumentum aláírásával nem kíván asszisztálni” – írta a jobbikos politikus.

A zárónyilatkozat üdvözli a magyar politikai nemzet félmilliós bővülését

A KMKF üdvözli, hogy a honosítás és a visszahonosítás révén már 540 ezer honfitárssal, közülük 500 ezer esküt tett magyar állampolgárral bővült a magyar politikai nemzet.

A dokumentum leszögezi: a KMKF tagjainak meggyőződése, hogy a külhoni magyar állampolgárok részvétele a magyarországi választásokon teljessé teszi a magyarság közjogi egységét. Fontos feladatnak tekintik, hogy minél több külhoni magyar állampolgárt és minél eredményesebben szólítsanak meg a magyarországi parlamenti választáson való részvétel érdekében. Ezért a fórum tagjai részt vesznek tájékoztatásukban, a regisztráció segítésében.

A közjogi egység akkor válhat teljessé, ha a közügyek alakítása is együtt történik, hiszen a magyar nemzet jövőjének alakításában minden nemzettárs szava számít – olvasható az állásfoglalásban.

A KMKF kifejezte reményét, hogy a májusi európai parlamenti választások után az erdélyi és felvidéki magyar képviselet megőrzi vagy erősíti jelenlétét a testületben, és a magyarországi új képviselők is valamennyien az egységes magyar nemzet eszméjének szolgálatát tartják majd szem előtt.A szervezet üdvözölte az erdélyi magyar érdekképviseleti szervezetek egységes fellépését a Székelyek nagy menetelésének megszervezésében és lebonyolításában. A menetet, az autonómia melletti kiállást a közvetlen demokrácia fontos, példaértékű eszközének tartja.

A KMKF megütközéssel fogadta, hogy a román miniszterelnök kezdeményezte a Románia Csillaga érdemrend visszavonását Tőkés Lászlótól. Ezért a KMKF tagjai – az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságához, az Európai Parlamenthez és más nemzeti parlamentek egyes tagjaihoz hasonlóan – támogatásukról biztosították Tőkés Lászlót ebben az ügyben.

A fórum felkérte a magyar kormányt, hogy a magyar-szlovák kétoldalú találkozókon kiemelt naprendi pontként kezelje a magyar állampolgársággal kapcsolatos vitás kérdéseket és a vitatott Benes-dekrétumok ügyét. A KMKF elfogadhatatlannak tartja a szlovák közoktatási törvény azon módosítását, amely számos magyar tannyelvű oktatási intézmény megszüntetését okozhatja.

A KMKF reméli, hogy Szerbia az uniós csatlakozási tárgyalásain kiemelt figyelmet fordít a kisebbségvédelemre vonatkozó nemzetközi normákra, és “fokozott körültekintéssel” építi be jogrendjébe. Elvárja továbbá a nemzetiségi és kisebbségi jogok zökkenőmentes alkalmazását. A zárónyilatkozatban támogatták a magyar többségű választókerület visszaállítását Ukrajnában, a Tisza menti magyar többségű járás kialakítását és az önálló magyar tanfelügyelet megteremtését Kárpátalján.

Forrás: magyarhirlap.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.