Nemzeti Választási Bizottság: 72 szervezetet indulhat a választáson

Tizenkét újabb jelölő szervezetet – nyolc pártot és négy nemzetiségi önkormányzatot – vett nyilvántartásba az április 6-ai országgyűlési képviselő-választásra a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtökön, így a jelenlegi állás szerint 72 szervezet indulhat a választáson.

A jelölőszervezetként nyilvántartásba vett pártok és országos nemzetiségi önkormányzatok hétfőtől “képviselőjelölt-jelöltjeiknek” már gyűjthetnek ajánlásokat, és ha sikerül országos listát állítaniuk, akkor delegáltat is küldhetnek az NVB-be.

A testület csütörtökön nyilvántartásba vette a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP rövidítéssel), az MCF Roma Összefogás Pártot (MCF), a Kisgazdapártot (Kisgazdapárt), a Magyar Nemzeti Pártot (MNP), a Határon Túli Magyarok Pártját (Hatmap), a Magyarország Megújulásáért pártot (Megújuláspárt), a Magyar Realista Egység és Béke Pártot (Realista Párt), a Nép Oldali Pártot (NOP), valamint a román, a bolgár, a horvát és a lengyel országos nemzetiségi önkormányzatot.

Az Országos Bírósági Hivatal januári nyilvántartásában 147 párt szerepelt, ez azt jelenti, hogy ennyien indulhatnának a parlamenti választáson, továbbá a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, elvileg tehát 160 szervezet állíthatna jelölteket.

Az országgyűlési választásokon indulni szándékozó jelölőszervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat, a szervezetek folyamatosan juttatják el kérelmüket az NVB-hez. A bizottságnak a bejelentéstől számított három napon belül kell döntenie a jelölőszervezet nyilvántartásba vételéről. Ehhez előbb a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a szervezet létezését, hogy pártként van-e bejegyezve, valamint adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.

Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha a jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

Forrás: mti

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.