Nem lesz érvénytelen a szavazat, ha a nemzetiségi választópolgár a területi és országos választás szavazólapját nem teszi borítékba, vagy borítékba teszi, de azt nem zárja le – erről a Nemzeti Választási Bizottság keddi ülésén adott ki iránymutatást.

A nemzetiségi választáson a jelöltek egyszerre szavazhatnak a települési, területi és országos önkormányzatokra, egy külön erre kijelölt szavazókörben.

Az NVB azért adott ki iránymutatást a kérdésben, mert ha egy nemzetiség esetében nem tartanak települési választást, a választópolgár még szavazhat – ha kitűzték – a területi, illetve az országos önkormányzat választásán. A választópolgárnak ekkor a szavazatát olyan borítékba kell helyeznie, amelyen a nemzetiség fel van tüntetve. A szavazatokat a voksolás befejezése után a bizottság úgynevezett szállítóborítékba helyezi, amelyet a területi választási bizottsághoz kell vinni, a testület pedig összeszámlálja a területi és az országos szavazatokat.

Az NVB szükségesnek tartotta iránymutatás kiadását annak kérdésében, érvényes-e az a szavazólap, amelyet nem tesznek borítékba vagy ha borítékba teszik is, nem zárják le.

A testület kedden egyhangúlag elfogadta az iránymutatást, amely szerint a nemzetiségi választópolgár nemzetiségi területi és országos listás szavazólapját (amelyet olyan szavazókörben ad le, ahol nemzetisége települési önkormányzatának választását nem tartják meg), a szavazatszámláló bizottság (vagy a szavazást lebonyolító helyi választási bizottság) attól függetlenül szállítóborítékba zárja, hogy azt a választópolgár borítékba tette-e vagy sem.

Az NVB szerint a területi választási bizottság által végzett szavazatszámlálás során az így leadott szavazólapot figyelembe kell venni.

Iránymutatásokat az NVB a választási szervek számára adhat ki jogértelmezésként, ám azok nem kötelező érvényűek.

MTI