Pecsét nélkül nem érvényes a szavazólap

Nem tekinthető érvényesnek az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében.

A szavazólapokat tilos előre lebélyegezni; csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz “érvényesítheti” a bizottság egyik tagja őket.

Amikor a választó megjelenik a szavazatszámláló bizottság előtt, a bizottság először ellenőrzi a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), valamint azt, hogy szerepel-e a szavazóköri névjegyzékben.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság egyik tagja a két (egyéni választókerületi és országos listás) szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a szavazólap bal felső sarkában, és a hozzá tartozó borítékkal együtt átadja a választópolgárnak.

A szavazólapokat többféle biztonsági jellel is ellátták, így például vízjellel és perforációval.

A választópolgár a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.

A szavazólapok és a boríték átnyújtása után a szavazatszámláló bizottság – kérésre – elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében.

Érvényesen szavazni a jelölt (illetve az országos lista esetén a lista) neve melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet.

A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.

Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a szavazófülke használata nem kötelező. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egy választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.

Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapot, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.

Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a “rontott” megjegyzést, és bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.

Fontos szabály, hogy az urna felbontása után, a szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veszi figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk mint amelyeket nem dobtak be az urnába, hanem “hazavittek” a választók.

Ha a szavazólapon szerepel pecsét, de nem a szavazólap bal felső sarkában, a szavazólap érvényesnek számít.

Forrás: mti

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.