Policy Solutions: a magyar választópolgárok negyede sosem megy el szavazni

Nagyjából 2 millió ember, vagyis a magyar választópolgárok negyede sosem vesz részt a választásokon, további 5-20 százalék pedig egy-egy választáson nem adja le voksát – derült ki a Policy Solutions politikai elemző intézet felméréséből, amelyet a Friedrich Ebert Alapítvánnyal közösen készített, és egy konferencián ismertetett kedden, Budapesten.

Míg Németországban átlagosan 70-80 százalékos a részvételi arány a választásokon, addig Magyarországon 60-70 százalékos – ezt a konferencia megnyitóján mondta Jan Niklas Engels, a budapesti Friedrich Ebert Alapítvány munkatársa. Álláspontja szerint ez nemzetközi összehasonlításban így is magasnak számít, ám gondot jelent, hogy világszerte folyamatosan csökken a részvételi arány. Leginkább a kiábrándultak aránya nőtt – tette hozzá.

Boros Tamás, a kutatást végző Policy Solutions munkatársa ismertette a European Social Survey (ESS) tavalyi felmérését, amely szerint az ideológiai elkötelezettség a legfontosabb szavazási motiváció. A jobboldali elkötelezettek 10 százalékkal nagyobb arányban hajlandók részt venni a választásokon, mint a baloldali kötődésű szavazók.

A kutatás elemzéséből az is kiderült, hogy a párkapcsolatban élők, a sokgyermekesek, a társasági életet kedvelők szívesebben mennek el szavazni. A felmérés szerint a nagycsaládosok inkább a jobboldali pártokra szavaznak.

A tanulmány szerint Magyarországon a fiatalok körében a legalacsonyabb az aktivitás. A magasabb iskolai végzettségűek körében magasabb a választási részvételi arány, ugyanakkor a jövedelmi szint nincs kapcsolatban a választási aktivitással.

Boros Tamás összegzése szerint számos sztereotípiát megcáfolt a kutatás, hiszen sem az anyagi helyzet, sem a származás, sem a településszerkezet nem befolyásolja érdemben az aktivitást.

A kutatás során nem találtak bizonyítékot arra, hogy a roma lakosság részvételi aránya alacsonyabb lett volna, mint más etnikumú polgárok aktivitása.

A kutató szerint a politikai aktivitás úgy növelhető, ha már az általános iskolákban elkezdődik a demokrácia oktatása. Emellett átláthatóbb döntéshozatal, valamint az északkeleti országrész lakóinak megszólítása is szükséges. Az intézet javaslatai között szerepel, hogy a fiatalok első választását kötelezővé tennék.

Németországban is csökkent a választási aktivitás az utóbbi években, még ha az idei szövetségi választásokon ismét növekedést tapasztaltak is – erről Dietmar Molthagen, a berlini Friedrich Ebert Alapítvány munkatársa számolt be. A nem szavazók 40 százalékát nagyon nehéz mobilizálni, főként a Németország keleti felén élő alacsony jövedelműeket – mondta.

A konferencián ezután közvélemény-kutatók számoltak be tapasztalataikról.

Bernát Anikó (Tárki) szerint leginkább a Fidesz tudja megszólítani a bizonytalanokat. A legaktívabb szavazók az idős, magas iskolai végzettségű, jó anyagi körülmények között élő, vallásos polgárok – tette hozzá.

Závecz Tibor (Ipsos) szerint az utóbbi három országgyűlési választáson lényegesen magasabb volt a részvételi arány, mint amennyit az azt megelőző félévben mértek a kutatók. Az MSZP nem veszített szavazókat azzal, hogy megalakult a DK és megjelent az Együtt-PM, hisz ezek főként liberális szavazókat vonzanak, ám ez nem elég a Fidesz-kormány leváltására.

Sugatagi Gábor (GFK) úgy vélte, hogy 9 százalékos eltérés van a valódi részvétel és az utólag bevallott részvételi arány között. Négyévente félmillió új választó van, mégis állandósult, hogy 25 százalék a nem szavazók aránya.

A kutatók egyetértettek abban, hogy a Fideszből kiábrándult szavazók nem a jelenlegi ellenzék pártjaira fognak szavazni.

A politikai elemzők beszélgetésén Magyar Kornélia (Progresszív Intézet) úgy vélekedett, hogy a bizonytalanok táborából a baloldal eddig nem tudott profitálni. Meglepőnek nevezte, hogy az LMP sem tudja megszólítani a passzívakat.

Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont Intézet) szerint a kampány miatt nő a választói aktivitás. Azt mondta, nincs kapcsolat a részvételi arány és a legitimitás között.

Juhász Attila (Political Capital) álláspontja szerint az olyan magára hagyott csoportokra, mint például a fiatalokra, inkább az új, kisebb pártok tudnak építeni. A Fidesz vesztett támogatottságából 2010 óta, de ezt nem tudta az ellenzék kihasználni. A jobboldal erőteljesebb identitást tud adni – tette hozzá.

A konferenciát a politikusok beszélgetése zárta.

Karácsony Gergely, az Együtt-PM politikusa szerint a Fidesz állandó kampánya miatt nagy a politikától való elfordulás. A bizonytalanokat olyan kampánnyal lehet megszólítani, amely az emberek valós problémáiról szól.

Az ellenzéki politikus szerint súlyos alkotmányos diszkrimináció, hogy akik a “lábukkal szavaztak” és külföldre mentek dolgozni, jövőre nem szavazhatnak. A fiatalokat inkább a radikális, zöld és szélsőjobboldali pártok érik el, mint az LMP és főként a Jobbik. Az Együtt-PM is ebből a táborból merítene, hiszen ez a korosztály joggal elégedetlen a kormánnyal – tette hozzá.

Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke, a párt kampányfőnöke szerint a Fidesz egy 50-55 százalékos részvétel mellett meg tudná őrizni a kormányzást, ám ha sikerül népszavazássá tenni a választást, akkor egy 65-70 százalékos részvétel mellett nem lenne esélyük hatalmon maradni. Jelentős tartalékkal rendelkezik az ellenzék, amit az időközi választások is igazoltak, hiszen mindenhol jobb eredményt ért el az ellenzéki összefogás, mint azt a kutatók megjósolták. Álláspontja szerint csak a választás napján fog kiderülni, sikerült-e megszólítani a bizonytalanokat.

A Fidesz nem fogadta el a konferenciára szóló meghívást.

Forrás: mti

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.