Szakértők: hatékonyabbá tenné a parlament munkáját, ha több női képviselő lenne

Jobb döntések születnének a parlamentben, könnyebben együttműködhetnének a pártok, ha több női képviselő lenne az Országgyűlésben – állapították meg parlamenti pártok női képviselői egy a nők választási részvételéről szóló nemzetközi konferencián Budapesten.

A nők részvétele a 2014-es magyarországi parlamenti választásokon című tanácskozáson Szél Bernadett (LMP) elmondta: jó lenne, ha megszabnának női kvótát a parlamentben, a pártoknak meg kell érteniük, hogy ez miért fontos. Azonban nincs konszenzus a pártok között arról, hogy valóban lényeges lenne a több női képviselő a parlamentben – mutatott rá. Úgy vélte, ha ez megvalósulna, az az egész politikát megreformálná, mert könnyebb lenne a pártok közötti együttműködés, jelenleg az együttműködési készséget ugyanis sokan a gyengeség jelének tekintik. Megjegyezte: a női képviselők jelenlegi aránya azt jelenti, hogy a társadalom 52 százalékát 9 százalék képviseli a parlamentben.

Szelényi Zsuzsa (Együtt-PM) szerint nagy a nyomás azon a nőn, aki ki akarja teljesíteni az ambícióját, a női politikus “férfias világba lép be”. Pedig ahol több a női képviselő, ott jobb és igazságosabb döntések születnek – vélekedett.

Gurmai Zita (MSZP) is úgy látja, hogy sokkal jobb döntések születnek abban a parlamentben, ahol több a nő.

Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) ugyanakkor azt mondta, hogy hiba a közéletet csak a parlamenti politika szempontjából értelmezni, a vizsgálatot nem lehet arra lecsupaszítani, hogy hány nő ül a parlamenti patkóban. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a helyi politikában jóval több a nő – tette hozzá. Kiemelte: a női kvóták meghatározása egy lehetséges eszköz, de nem biztos, hogy megfelelő, mert ma Magyarországon a politikussá, közéleti szereplővé válás nem éri el “a magyar női társadalom ingerküszöbét”. A nőkről szóló döntéseknek kedvező üzenetet kell közvetíteniük, ha csak vita van róla – ahogyan a női kvóta körül is vannak viták -, az nem segít – mondta. Hozzátette: nem helyes, ha csak azért kerül be valaki a parlamentbe, mert nő.

Ajla van Heel, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (ODIHR) szakreferense előadásában hangsúlyozta: a nők aránya a az EBESZ tagállamok parlamentjeinek alsóházában 24,2 százalék, a magyar parlamentben viszont csak 8,8 százalék. Ha nem történik komoly változás, az egyenlő képviselet elérésére az EBESZ tagállamaiban még 50, világszerte pedig 150 évre van szükség – vélekedett. Úgy vélte, azokban az országokban, ahol kvótákat vezettek be a női képviselők arányára, nagyobb fejlődést értek el a nemek közötti egyenlőség megteremtésében, mint ahol nem alkalmaztak kvótákat. Arra is kitért, hogy a politikai pártok is sokat tehetnek a nemek közti egyenlőségért, és nem feltétlenül jó, hogy a női politikusoknak szinte mindig az oktatási és a szociális kérdések jutnak.

Várnagy Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem tanársegéde arról beszélt, hogy Magyarországon a női polgármesterek aránya kétszer akkora, mint a női képviselőké, vagyis a településeken, ahol a pártpolitika nem annyira számít, igenis van motivációjuk a nőknek a politikai szerepvállalásra. Az Európai Parlamentben is jobb a női képviselők aránya, a pártok ugyanis véleménye szerint igyekeznek megfelelni az ottani elvárásoknak. Mint mondta, a politikai pártok ifjúsági tagszervezetiben is jelen vannak a nők. Mindez azt mutatja, hogy megvan a szükséges emberi erőforrás a nemek közötti egyenlőség megvalósítására, már csak a politikai akarat kell, hogy valóban fontos céllá váljon a nők szerepének növelése a politikában – hangoztatta.

Karin Olofsdotter budapesti svéd nagykövet beszédében kiemelte: országában a politikusok nemtől és politikai hovatartozástól függetlenül feministának vallják magukat, egyetértenek abban, hogy érdemes dolgozni a nemek egyenlőségéért. Svédországban felismerték, hogy a gazdaságnak is hasznos a nemek közötti egyenlőség, ugyanis azzal, hogy a svéd nők 77 százaléka dolgozik, nemcsak anyagi függetlenséget vívtak ki maguknak, hanem a gazdaság megerősödéséhez is hozzájárulnak – fogalmazott.

A diplomata elmondta: mindemellett Svédországban az egyik legmagasabb a születési arány, 1,9 gyermek jut egy nőre. Ennek oka az aktív családpolitika: támogatják, hogy az apák is vegyék ki a részüket a gyermekek gondozásából, ami fontos eszköze a nemek közötti különbségek felszámolásának – mutatott rá. Hozzátette: ha egy pár tagjainak a fizetése közel áll egymáshoz, nagyobb valószínűséggel maradnak együtt, így csökken a válások száma is.

Karin Olofsdotter megjegyezte: a legutóbbi választások eredményeként a képviselők 45 százaléka nő a svéd törvényhozásban.

Forrás: mti

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.