Századvég: az EBESZ a választási misszió négy típusát különbözteti meg

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a választási misszió négy típusát különbözteti meg – ismertette a szervezet megfigyelési gyakorlatát az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében a Századvég Csoport. Az EBESZ korlátozott választási megfigyelő misszió küldését javasolja az április 6-ai magyarországi parlamenti választásra.

Az elemzés rögzíti: az EBESZ-t választási megfigyelő missziók felállítására az 1990-ben elfogadott koppenhágai nyilatkozat hatalmazza fel, amelyet a szervezet mind az 57 tagja elfogadott, és később az 1990-es párizsi chartában is megerősítettek. A koppenhágai nyilatkozat szerint a tagállamok vállalják, hogy értesítik a szervezetet a soron következő választásról, és rendszeresen felkérik az EBESZ-t választási megfigyelők küldésére.

A választási megfigyelők részvételét jelenleg is minden esetben az adott állam kéri – mutattak rá.

A szervezet 1996-ban küldte ki első misszióit, és mára már több száz választás lebonyolítását ellenőrizte a tagállamaiban.

A Századvég arra is felhívta a figyelmet, hogy a választási megfigyelések célja elsősorban nem az, hogy bírálja

a választások szabadságát vagy megdicsérje azon államokat, amelyek teljesítik a szervezet feltételeit, hanem az, hogy segítse az EBESZ tagállamait jól működő, demokratikus és átlátható választási rendszerek kialakításában. Hozzátették: ennek megfelelően a szervezet nemcsak problémásnak tekinthető országokba küld missziókat, hanem akár fejlett, kiterjedt demokratikus hagyományokkal rendelkező államokba is.

Minden választási megfigyelést egy úgynevezett igényfelmérő misszió előz meg, ennek során megbeszéléseket folytatnak a kormányzat és a civil szféra képviselőivel, felmérik a választási környezetet, majd javaslatot tesznek, hogy a szervezet milyen típusú választási megfigyelő missziót küldjön az országba.

A választási missziók közül elsőként a “választási megfigyelő missziót” emelte ki az elemzés, amely átfogó, a választási rendszer egészére kiterjedő. A misszió egy központi szakértői csoportból áll, amely körülbelül két hónapig van az országban. Emellett az ország méretétől függően több hosszú távú és nagyszámú rövidtávú megfigyelő vesz részt a misszióban, akik az ország különböző pontjain figyelik a választásokat, teljes lebonyolításukat a kampányfinanszírozástól a jogorvoslati rendszer működéséig. Ilyen típusú missziót általában a fiatalabb demokráciákba vagy a problémásnak tekinthető országokba küld az EBESZ. Ilyen járt például a rendszerváltások után a volt kommunista blokk országaiban, valamint Magyarországon is 1998-ban és 2002-ben, illetve tavaly Bulgáriában és Grúziában.

A “korlátozott választási megfigyelő misszóval” kapcsolatban azt írták: kisebb megfigyelői aktivitást jelent a választási megfigyelő misszióhoz képest. Csak szakértők, a regionális központokban pedig hosszú távú megfigyelők kísérik figyelemmel a választási eljárást, jellemzően a kampány utolsó hónapjától kezdve. Olyan esetekben, amelyekben általános a bizalom az adott ország demokratikus berendezkedésével kapcsolatban, a misszió szakértői hosszú távon elemzik a választási folyamatokat, így segítve elő a választási rendszer fejlődését. Magát a választást ugyanakkor már általában nem követik figyelemmel. Tipikusan ilyen esetnek tekinthető egy új választási rendszer elfogadása vagy a választókerületek határainak megváltoztatása.

A “választási értékelő misszióról” azt írták: az EBESZ csak egy általában tíztagú szakértői csoportot küld, amely körülbelül két hétig tevékenykedik az országban, és sokkal kisebb intenzitású megfigyelést végez. Jellemzően a fejlett demokráciájú, EU-tag EBESZ-tagországokba küld ilyen missziókat a szervezet, olyan esetekben, amikor kisebb változtatások történtek a választásokat szabályozó törvényekben.

Negyedik missziótípusként a szakértői csapatot említették, amelyet speciális esetekben, például szupranacionális, regionális vagy időközi választások esetén alkalmazhatnak. A csapat tagjai rövidebb ideig, pár napig tartózkodnak az adott államban, és általában nem is készítenek nyilvános jelentést.

Az elemzés szerint az a tény, hogy a szervezet a korábbi gyengébb, “választási értékelő misszióval” szemben “korlátozott választási megfigyelő missziót” javasol a magyarországi parlamenti választásra, a választásokat érintő törvények, az új alkotmány és a választókerületek megváltozása miatt egyáltalán nem meglepő. Hozzátették: a szervezet több esetben is küldött ilyen missziót a választási rendszer megváltoztatása vagy a választókerületek újrarajzolása esetén. Emellett a misszió által megkérdezett kormányzati és civil képviselők döntő többsége az elmúlt években bekövetkezett, a választási rendszert érintő átfogó átalakítások miatt üdvözölné egy EBESZ választási misszió delegálását az országba, hiszen az új rendszer külső, független értékelése hasznos felmérése lehetne az új választási rendszernek, és segíthetné az esetleges problémák felismerését és kiküszöbölését.

A Századvég szerint a szervezet igényfelmérő missziót követő nyilatkozata kedvezően értékeli az új választási eljárások több

elemét is: többek közt azt, hogy az új, megnövelt választókerületekkel megszűnt az eddig tapasztalt választókerületi aránytalanság, az új jelöltállítási rendszerben a jelölteknek az eddigi 750 ajánlószelvény helyett csak 500 aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz, így már a kerületi választók kevesebb mint 1 százaléka is elégséges a jelöltállításhoz, továbbá azt, hogy a választópolgárok több jelöltet is támogathatnak aláírásukkal.

Forrás: mti

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.