Eddig 18 pártot vettek nyilvántartásba a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választásra, a bejegyzett pártok száma ugyanakkor meghaladja a kétszázötvenet.
Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán az a párt
indulhat jelölőszervezetként, amely a voksolás kitűzésekor, március
1-jén jogerősen bejegyzett párt volt. A Nemzeti Választási Bizottság
eddig 18 pártot vett nyilvántartásba.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI érdeklődésére közölte:
a civil szervezetek nyilvántartásában március 1-jén, a választás
kitűzésekor 264 jogerősen bejegyzett párt szerepelt.

Az OBH adatai szerint ez év első két hónapjában mindössze egy
pártot jegyeztek be jogerősen; 2018-ban 30, a parlamenti választást
megelőző évben pedig 70 pártot jegyeztek be; 2014 és 2018 között
összesen 116, 2010 és 2014 között 51 pártot jegyeztek be. Ez
összesen 268 pártot jelentene, de egyrészt korábban alapított pártok
is működnek, másrészt folyamatosan szűnnek meg, illetve minősülnek
át egyesületté pártok.

Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt
jellemző. Bár sok, az 1990-es évek első felében alakult párt azóta
megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint nyolc azonban még ma is
működik közülük.

A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989
novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a
Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.

Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben
alakult meg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben a
Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Munkáspárt
és a Szociáldemokrata Párt. A ma is működő pártok közül 1993-ben
jegyezte be a bíróság a Magyar Igazság és Élet Pártját.