Új házszabály alapján működne a választások után felálló parlament

A jelenleginél szigorúbb házszabályi rendelkezések bevezetését javasolják a kormánypártok a választás után felálló új, kisebb Országgyűlés munkájának szabályozására. A Fidesz és a KDNP képviselői kedden benyújtott előterjesztésükben tervezhetőbbé tennék az előterjesztések benyújtási határidejét, emellett a plenáris ülésről egy új, kétszintű bizottsági rendszerbe terelnék a részletes vitákat. A házszabály a mindenkori parlamenti többségre bízná, milyen gyakorisággal ülésezzen a Ház.

A változtatások szükségességét és időzítését a fideszes Gulyás Gergely napközben újságíróknak azzal magyarázata, hogy minden kormányra készülő politikai erőnek érdeke, hogy a választás után azonnal megkezdhesse működését a 386-ról 199 tagúra fogyatkozó új Országgyűlés, így a következő kabinet a hatékony törvényhozási munkára koncentrálhasson, az ellenzéknek pedig megfelelő ellenőrzési jogköre legyen. Kifejtette továbbá, hogy egy új házszabály elfogadása nélkül a nemzetiségi képviselők és szószólók sem kezdhetnék meg parlamenti munkájukat.

Az államfő, a kormány és a bizottságok törvényjavaslatai automatikusan, vagyis a jelenlegi gyakorlattal ellentétben bizottsági döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatára kerülnének – ismertette.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatokat a jövőben legalább hat nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kellene majd nyújtani a parlamentnek, a későbbiekben pedig nem lehet “túlterjeszkedő” módosításokat tenni hozzájuk, vagyis csak a már megnyitott jogszabályok érintett rendelkezéseire kérhető változtatás.

A módosításokat előbb a jelenleginek nagyjából megfelelő szakbizottságok tárgyalhatnák, majd az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnének – amelynek elnöke az Országgyűlés újonnan létrejövő törvényalkotási alelnöke lesz.

Ez a bizottság egyetlen javaslatba formálná majd a módosító indítványokat. A Ház a zárószavazások alkalmával így már csak kétszer szavazna, előbb az összes módosításról egyszerre, majd az előterjesztés végleges elfogadásáról.

Az általános vita szabályait érintő változtatás, hogy a képviselők rendes – vagyis legfeljebb 15 perces – felszólalásai között egy alkalommal minden frakcióból csak egy-egy képviselő, valamint az első független képviselő, valamint nemzetiségi képviselő vagy szószóló reagálhat az elhangzottakra két percben.

A fideszes képviselő a részletes vita szabályainak átalakítását azzal magyarázta, hogy az általános és részletes vita mára gyakorlatilag megegyezik, a képviselők nagyrészt ugyanazokat az érveket hangoztatják mindkettőn. Megjegyezte továbbá, hogy a parlamenti vita is átalakult az elmúlt évtizedekben, így egymás meggyőzésére nagyobb esélyt látnak a bizottságokban. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új, kétszintű bizottsági rendszer ülései a parlamenti ülésekhez hasonlóan nyilvánosak maradnak, szabadon közvetíthetők.

A javaslat szerint változna a sürgős tárgyalás elrendelésének menete is. Ilyenre félévente legfeljebb hatszor kerülhetne sor. Sürgős tárgyalás elrendelése és a törvényjavaslat zárószavazása között legalább hat napnak el kellene telnie. A képviselő által benyújtott sürgősségi javaslathoz legalább huszonöt képviselő támogató aláírása szükséges. A sürgős tárgyalás mellett továbbra is lehetőség lesz kivételes eljárásra, ehhez a képviselők legalább ötödének támogató aláírása volna szükséges. A tervek szerint a kivételes eljárást legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával lehet kezdeményezni, amelyre az előterjesztő a törvényjavaslat megtárgyalásának és elfogadásának napirendre vételét indítványozza. Kivételes eljárást félévente legfeljebb négyszer lehetne elrendelni a képviselők több mint felének szavazatával.

Emellett a házszabálytól eltérést az Országgyűlés a képviselők legalább kétharmadának – és ezen belül legalább öt ellenzéki képviselőnek – a szavazatával lehetne kezdeményezni.

Teljesen átalakulhat a költségvetés tárgyalásának és elfogadásának rendje is. A kormánynak a következő évi büdzséről szóló javaslatát legalább tizenhárom nappal a tervezett általános vita előtt kell benyújtania, miután egyeztette a Költségvetési Tanáccsal (KT). A költségvetéshez benyújtott módosításokat a törvényalkotási helyett a költségvetési bizottság összegzi majd, azután pedig a Ház megtárgyalja és szavaz róluk. A házelnök az így létrejövő egységes javaslatot megküldi a KT-nak, amelynek három nap alatt kell döntenie arról, hogy hozzájárul-e a zárószavazáshoz. Ha nem, akkor korrekciós javaslatot nyújthat be, a kormány pedig a főösszegeket nem érintő zárószavazás előtti módosítást kezdeményezhet majd. Ezekről azonban a tervek szerint ismét tárgyalnia kell a Háznak, az új egységes javaslatról pedig már egy napon belül kell határoznia a Költségvetési Tanácsnak. A büdzsé általános vitájának továbbra is legalább harminc órán át tartana.

A beterjesztő kormánypárti képviselők az indoklásban úgy fogalmaznak, hogy a javasolt új eljárásrend alkalmazható egy-, két- vagy háromhetes ülésezési rendben is.

Forrás: mti

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.