Választás 2014 – „Ne higgyünk a modelleknek”

A megváltozott egyéni határok, a nemzetiségi listák, a külhoni magyar szavazatok számának és szavazati arányának ismeretlensége miatt nagyon nehéz hiteles kalkulátorokat készíteni a 2014-es választásra, 2018-ra viszont már biztosabbat lehet majd mondani – egyebek között erről beszélt az MNO-nak a Forum Politicum elemzője.

Lesti Árpád a kalkulációk problémája kapcsán szólt arról is, hogy az egyéni választókerületek átalakítása miatt a korábbi pártlistás eredményt lehet a legjobban figyelembe venni a modellek elkészítése során, mivel az egyéni jelöltek esetében a helyi ismertség sok esetben felülírhatja a pártszimpátiákat, de az új egyénik jelentős részében ismeretlenek a most induló jelöltek, így csak a pártlogó segít dönteni a szavazóknak, személyes ismertség nem.

A pártok kapcsán ráadásul 2006-ban és 2010-ben is nyugodtan lehetett kalkulálni például azzal, hogyha a Fidesz országosan 40 százalékot ér el, akkor Bács-Kiskun-megyében 45-öt – vélekedett az elemző. Így ki lehet kalkulálni, hogy körülbelül egy országos eredmény mellett Budapesten hogy szerepelne az adott párt – tette hozzá.

 

Ez a kalkulátorok nagy hibája

 

A szakember az egyéni jelöltek szerepével kapcsolatban kiemelte, hogy például Balsai István 2006-ban és 2010-ben is a pártjánál rosszabbul szerepelt, míg Rogán Antal mindkét voksoláson népszerűbb volt a Fidesznél a választókerületében. Ezzel szemben Kiss Péter hol jobb, hol rosszabb eredményt ért el, mint pártja. „Éppen emiatt az egyéni eredményeket nem lehet súlyozni, a pártszavazatok lényegesen biztosabb eredményeket adnak. Arról nem is beszélve, hogy most még azt sem tudjuk, valójában hányan is indulnak egy-egy egyéniben, s kik ők. Korábbi polgármester vagy képviselő indulása kis pártok színeiben alapjaiban írhat felül győzelmi esélyeket.”

Komoly problémájuk a mandátumkalkulátoroknak, hogy az egyéni szimpátiákra nem lehet közvélemény-kutatási eredményeket rávetíteni. Egyetlen megoldás, hogy mind a 106 egyéni kerületben reprezentatív felméréseket kell készíteni, de ezeknek olyan anyagi vonzataik vannak, hogy még a legnagyobb pártok sem tehetik meg naponta – hívta föl a figyelmet Lesti. „A nyilvános kalkulátorok soha nem tudják ezt modellezni, ami a legnagyobb hibájuk.”

 

Hogyan működik a rendszer?

 

Egy igazán jó mandátumkalkulátornak figyelembe kell vennie a részvételi adatokat is, mivel a győztes töredékszavazatainak beszámítása miatt ennek is óriási a jelentősége – hívta föl a figyelmet az elemző. Úgy látja, nemcsak az egyéni választókerületekre, hanem a részvételi arányra vonatkozóan is naprakész adatokkal kell rendelkeznie egy jó kalkulátornak. A Forum Politicum például megnézte, hogy a 2006-os és 2010-es eredmények esetében az ország ugyanazon ezer-ezer szavazókörében volt a legmagasabb és a legalacsonyabb választási részvétel, ami alapján 2014-re már lehet következtetni, hol lesz magasabb, hol alacsonyabb.

Ha egy szavazókörben 1000 fő szavazhat, és országosan 60 százalékos részvétel mellett itt 70 százalék megy el, s e plusz 100 főből egy párt jelöltjei 50 szavazattal többet nyernek, mint ellenfeleik, akkor ezer ilyen szavazóköri adat 50 000 plusz-töredékszavazatot fog jelenteni – nem beszélve arról, hogy nyilván listára is szavaznak –, ami akár mandátumot is fordíthat, ezért van óriási jelentősége, hogy a pártok el tudják-e hitetni szavazóikkal, hogy most tényleg minden szavazat számít.

 

Így lehetne számolni

 

Lesti Árpád szerint a fönt elmondott okok – a megváltozott egyéni határok, a nemzetiségi listák, a külhoni magyar szavazatok számának és szavazati arányának ismeretlensége – miatt nagyon nehéz hiteles kalkulátorokat készíteni 2014-re, 2018-ra viszont, a jövő évi adatok tükrében, már biztosabbat lehet majd mondani. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Forum Politicum 2010-ben a választások két fordulója között gyakorlatilag százszázalékos eredménnyel meg tudta mondani név szerint, kik lesznek az új parlament tagjai, így a voksolás közeledtével most is egyre pontosabb előrejelzések készítésére lesznek képesek.

A mostani modellkészítés során a 2006-os eredményekhez azért nem érdemes visszanyúlni, mivel akkor a Jobbik még nem volt tényező, míg az SZDSZ és az MDF azóta megszűnt – mondta Lesti. A politológus szerint az LMP megjelenése kisebb probléma elé állítja az elemzőket, mivel nagyjából ugyanott voltak erősek 2010-ben, mint az SZDSZ 2006-ban. Viszont a baloldal irreálisan rosszul szerepelt 2010-ben, hihetetlennek tűnik, hogy az akkori eredményükből induljunk ki – tette hozzá. „A 2010-es átrendeződés esetében a Jobbikkal továbbra is lehet kalkulálni, de hogy a 2006-os MSZP–SZDSZ-szavazók hová állnak majd, azt egyelőre nem lehet tudni pontosan.”

Nyilván van egy érdekességi funkciójuk a mandátumkalkulátoroknak, akár szavazatokat eldöntő hír egy-egy kalkuláció, de az új választási rendszer miatt egyelőre nehéz hinni a modelleknek – hangsúlyozta a szakember. Kétségtelen tény, hogy 2010 óta nem tartottak országos szintű választást, előtte viszont közvetlenül, 2009-ben volt egy európai parlamenti voksolás – most ilyen mankók nem állnak rendelkezésre – zárta szavait Lesti Árpád.

Forrás: mno.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.